Angol Premier Liga - öszefoglalók, előrejelzések

Ezúttal a döntetlenek vitték a prímet a PL-ben, 10 meccsen ugyanis 4 született belőlük, míg hazai- és vendégsikernek egyaránt 3-3-szor tapsolhattak a szurkolók. Feltámadt a Spurs, a Villa győzött a birminghami rangadón, ÉK-en viszont megosztoztak a pontokon a felek. Lássuk részletesebben mi történt ezen víkenden!

Man. United – B’burn Rovers 2-0
Általam még a birminghami rangadónál is érdekesebbnek minősíttetett ez a csata. Az lehetett volna, de a United játszi könnyedséggel bánt el ellenfelével, Ronaldo 2 percen belüli duplája ugyanis még a szünet előtt lezárt minden kérdést. Összehasonlításképp: egy héttel ezelőtt a Pool( igaz vendégként) semmiben sem tudott A Rovers fölé nőni mindössze az utolsó 15 minutumban. Hogy miért érdekes ez? Állítólag a Pool is bajnok akar lenni… Azt persze sohase fogjuk megtudni mi lett, volna ha végig 11 kék-fehér mezes van a pályán, bár nem is ezen ment el. Azért az nem véletlen, hogy SAF edzői karrierének legjobb garnitúrájaként emlegeti Wazzáékat, főleg azért nem mert az „öreg” ritkán téved…

Reading – Arsenal 1-3
Egy napra elvesztette listavezető pozícióját az Arsenal, s bár azt nem tudom, hogy e feletti dühükben avagy sem, de úgy neki estek a hazaiaknak, mint naposcsibe az anyjának. Ezek tudatában meglepő, hogy csak a félidő utolsó előtti percében szereztek gólt, de aki látta a meccset, az tudja, hogy a Readingnek 0-0-nál sem volt esélye a pontszerzésre. A fordulás után aztán a találóan csak togói rémként emlegetett Adebayor és az egész meccsen remeklő Hleb góljaival minden eldőlt, s az ágyúsok még gólkülönbségben is utólérték a címvédőt. Nicky Shorey ugyan merő szolidaritásból ebben a mutatóban visszapöckölte a vörös ördögöket az élre, ám a tabellán még mindig az Ágyúsok hátát nézi a mezőny.

Sun’land – Newcastle 1-1
Lehető legrosszabb pillanatában érte az ÉK-i rangadó Allerdayce-ékat: legutóbbi 3 meccsükön képtelenek voltak a győzelemre a szarkák. A Fény stadionjában persze mindenféleképp nyerni akartak, bár ebből a meccs előtti fogadkozásból az első játékrészben nem sok látszott. A hazaiak sokkal jobban akarták a győzelmet, ennek megfelelően a fordulás után, Higginbotham révén meg is szerezték a hőn áhított vezetést. Ezután kicsit visszavettek, majd jött is a büntetés: hát nőjön hosszú orra Milnernek ha azt mondja, hogy ezt így akarta. Keanéknek még ezután is temérdek lehetőségük volt megnyerni a meccset, mégsem sikerült. Csak nehogy emiatt végül kipottyanjanak…

Derby – WHU 0-5
Ha valakinek eddig nem esett volna le: nem a PL-be való csapat ez a Derby. A középcsapatnál jobbnak nem igazán nevezhető kalapácsosoktól egy 5-öst kapni hazai pályán bizony nem szívderítő mutatvány, főleg mivel pont az ilyen meccseket kéne legalább x-re hoznia hazai pályán Billy Davies csapatának. A fehérmezes védők csak szaladgáltak, mint pók a falon, miközben a londoniak Bowyer vezetésével rugdosták a gólokat. Ha nem a County lesz az egyik kieső, akkor komolyan mondom meg kell szüntetni az egész futballt.

Liv’pool – Fulham 2-0
Hát, necces volt… A helyzetek alapján nem volt kétséges a vörösök sikere, de ezúttal is bebizonyosodott, hogy az ilyen meccsek nagyon nehezek tudnak lenni. Az első gólig. A cserepadról beálló Fernando Torres legszebb napjait idéző (de *** ilyet írni egy „kölyök” becenevű, 23 éves srácról…) gólja azonban felszakította a gátakat, innentől kezdve Gerrard gólja már csak hab volt a tortán. Nem volt rossz a Fulham sem, de nekik azért nem ezeket a meccseket kell megnyerni. Amit meg majd meg kell, azt megnyerik.

BirCity – Villa 1-2
Ha nem is a legnagyobb, de városi rangadó van biza Birminghamben is: a helyi City a Villát fogadta. Nem teketóriáztak a csapatok, jól bele is csaptak a lecsóba, már a 10. percben vezettek a vendégek, méghozzá az egykor náluk játszó Liam Ridgewell öngóljával. A szünetben aztán változtatott Stevie Bruce, beállt például a régóta önmagát nem találó Forsselis, és ha már bent volt, lőtt is egy gólt, megsúgom neki nem ez volt az első a két csapat egymás elleni története során… De hogy a jó (értsd a jobb csapat) elnyerje méltó jutalmát, Gaby Agbonlahor beköszönt a 86. minutában, pontot téve ezzel a rangadó végére.

Chelsea – Everton 1-1
Na amit nyert az előző fordulóban a Chelsea, azt el is vesztette most. Pedig jól játszottak, lassan kénytelen leszek azt mondani, hogy szokásosan ( mi a fene, Ten Cate?), mégsem nyerték meg a meccset. Lampard már-már 2 évvel ezelőtti önmagát idézte, Drogba megint meglőtte a maga gólját, mit lehet azonban tenni egy ilyen gól ellen!? Tim Cahill braziloktól is ritkán látható mozdulattal vágta be a Niket Cudicin kapujába, majd ment szétütni a szögletzászlót. Ha toffees teljesítménye nem is ért pontot, de már csak a gól szépsége miatt is: GO Tofees!

Bolton – Boro 0-0
Ez az a meccs, amiről nem érdemes sokat írni. Boltonból az eredmények után a nézők is eltűntek, tegyük hozzá nem sok mindenről maradtak le… A Boro továbbra is sz*r, valami azt súgja ez már így is marad. A Boltonnál pedig a télen kellene valami csatárt venni, mert Anelka egyedül kevés lesz, főleg ha sérült…

Spurs – Wigan 4-0
Ahogy az várható volt jól megrázta magát a Tottenham, mondjuk a 8 meccs óta nyeretlen, 5 vereséget zsinórban elszenvedő Wigan nem is állította nagy feladat elé Juande Ramos fiait. Jenas két gólját összeadva lőtte egy méterről, bár a másodikat megelőző sprint és csel nem is kicsit dob a teljesítményen. Végre Lennon is igazolta mire fel válogatták be megint, és Darren Bent is törlesztett valamit abból a 16.5 millióból. Chris Coleman közben vitába keveredett san-sebastian-i főnökeivel. Ja, hogy ez hogy jön ide? A Wigannek még nincs edzője…

Porthsmouth – ManCity 0-0
Továbbra sem találja szezon eleji önmagát a kisebbik manchesteri klub. Az már külön bravúr, hogy így is ponttal távoztak a Fratton-Parkból… Ez egyébként inkább Kranjcarnak volt köszönhető, aki egymaga csinálhatott volna bohócot az angol létére francia márkájú mezben feszítő Cityből, ám a gól valahogy nem jött össze neki. Amúgy felejthető meccs volt, és a döntetlen végül is egyik csapatnak sem olyan rossz…